
KOMÁDI
KOMADI
A település 1291-94-ben Kumad néven szerepel az írásos emlékekben, majd 1333-tól Komad néven említik. 1351-től Kumady, a Csáki család okmánylevelében. 1421- től Komadi, Komady, majd 1516- ban Kiskomady, Nagykomady. Első ismert birtokosai a Komadyak voltak. Kálmán Béla a XIII. századi Kumad adatot személynév + d képző kapcsolatának véli. A d kicsinyítő képző az Árpád korban igen gyakori volt, ma már nem használatos, sőt egészen elhomályosult. A Kuma tőről elképzelhető, hogy köze van a szláv eredetű koma szavunkhoz. 1241-ben a Tatárjárás idején a község szinte teljesen elpusztult, a lakosság csak 2 év múlva építi újra a települést. Bocskai István 1605-ben szabad községgé tette, ám a török világ dúlásai következtében 1659-ben elpusztult. Visszatérő lakói 1680 körül építették újjá a települést és építették fel nádból és sárból az első templomukat. 1700-ban I. Lipót megszüntette a városi rangot.
A lakosság előbb a tatárok, majd a rácok, s a labancok elől menekült a mocsárvilágba. A faluból csak két száraz út vezetett ki. A szeszélyes, gyors folyású Sebes-körös árhullámai gyakran pusztítottak. A mocsárvilág természeti adottsága meghatározta a lakosság foglalkozását. Az 1839. április 28-án támadt hatalmas tűzvészben
A XVI. század második felétől a XVIII. század második feléig alakult ki a település egységes képe. A XVI. században halványul el a Kiskomádi és Nagykomádi elnevezés és az azt fedő településrész. Nagykomádi a nemesek „fészke” volt. A falu három részre osztódott: 1. Pernyésvég (a falu nyugati fele) 2. Faluvég (a falu keleti fele) 3. Derék (a falu középső része) A települést a történeti források a vidék víz menti, egyutcás településének tipikus példájaként említik. A környező települések közül a legnagyobb határú, mely a lecsapolások után jelentősen megnőtt. A természeti adottságok az építkezési szokásokra is hatottak. A házakat magas cölöpökre, fűzfavesszőből fonták, sárral betapasztott, nádfedéllel fedték. Később vályogtéglából építkeztek, mely még ma is ismert és használt építőanyag a településen. Jogilag élt, mint mezőváros, község, nagyközség, közös tanácsú nagyközség, jelenleg város formájában. Mai képe 1945. után alakult ki, a települést félkörívben övező legelők rovására. Komádihoz nagy kiterjedésű tanyavilág tartozott. Városi rangját 2001. július 1-én kapta vissza telep